Ezerjó Félmararton

2015. április 26-án több futóverseny is volt a tágabb értelemben vett környéken. Mindent mérlegelve úgy döntöttem, hogy én a Móron immáron második alkalommal megrendezésre kerülő Ezerjó Félmaratont választom. Nem is bántam meg. A Szent György heti vigasságok keretében megrendezett versenyen három különböző távon lehetett indulni. Mindhárom táv a Polgármesteri Hivatal elől indult és oda is érkezett vissza. A versenyközpont néhány száz méterrel arrébb, a Radnóti Miklós Általános Iskolában volt megtalálható. Itt vehettük át a rajtcsomagot, ami tartalmazta a rajtszámot és a verseny emblémázott pólóját. Mi, félmaratonisták rajtoltunk el először, 10 órakor. Keresztül futottunk a Szent István téren található gyönyörű szép parkon, majd jobbra fordulva a Táncsics Mihájy utcán hagytuk el Mór városát. Innen köves, homokos utak következtek. Ezen a részen megkezdődtek a kisebb-nagyobb emelkedők. A Kecske-hegyről gyönyörű kilátás nyílt Mórra, illetve az egész környékre nyugati, illetve déli irányban. Gyönyörű volt a táj és az idő is. Kicsit több, mint 3 kilométer megtétele után fordultunk vissza Mór irányába, majd 4,5 kilométer környékén következett az első frissítő pont. Víz, izotóniás ital, banán, alma, müzli, szőlőcukor volt a választék. Kellett is nagyon a frissítés, különösen a folyadék. Nagyon szép, napos időben futottunk, néhány kilométer után már kimondottan meleg volt. Innen Mór határában futottunk tovább egy keveset, majd a Csókakői utcára rátérve elindultunk Csókakő irányába. Ezen a szakaszon is köves, homokos volt a talaj. Itt már egyre több emelkedő jött. Tőlünk balra a Vértes, jobbra pedig a Móri-medence látképében gyönyörködhettünk. 7 kilométer környékén újabb frissítőpont következett. Mintegy 2 kilométert futottunk kisebb-nagyobb emelkedőkkel, míg végül a Móri úton elértük Csókakőt. A település központjába nem mentünk, inkább csak az északi részét jártuk körbe. Petőfi Sándor utca – Arany János utca – Vár utca útvonalon jutottunk el a felújított Csókakői vár aljában található parkolóhoz. Itt volt a harmadik frissítőpont, amire nagyon nagy szükség volt a meleg időben és az emelkedők után. A várhoz nem mentünk fel, kicsit lejjebbről csodálhattuk meg ezt a több száz éve létező várat. Innen a Zrínyi utcán és a Hegyalja utcán kanyarogva értük el az Ezerjó utcát, amelyen kivezetett a településről. Csókakő egy részét körbejárva meglehetősen sok emelkedőt tettünk meg. Amíg a település területén futottunk, nem nagyon találkoztam sík tereppel. Vagy emelkedett vagy lejtett. Közben többször nagyon szép kilátás nyílt a környékre. A települést elhagyva Mór irányába haladtunk jó 3 kilométer hosszan a Vértes lábánál. Futás közben itt is többször megálltam gyönyörködni a tájban, illetve néhány fotót készíteni. A táv kétharmada környékén frissíthettük újból. Innen mintegy másfél kilométert megtéve vissza is értünk Mórra. A Csókakői úton értük el a Széchenyi utcát, majd a Bajcsy-Zsilinszky utcát, amelyről letérve tettünk még egy nagy kört északi irányba. A Kapucínus téren kicsit gyönyörködtem a Szentháromság templom több száz éves épületében. A Pince utcán, majd a Pincesor utcán hagytuk el a települést északi irányban. A város határában újabb frissítőpont következett a már megszokott választékkal. Kicsivel később újra lakott területen voltunk. A Wesselényi utcán és a Martinovics utcán értünk vissza a központba, az Erzsébet térre. Innen még nem a közelben található célba futottunk, tettünk még egy kisebb kerülőt. A Budai Nagy Antal téren kanyarodtunk rá a Kossuth utcára, amely már tényleg a Szent István térre vezetett. A Kossuth utcán volt még egy utolsó frissítőpont, ahol egy családi pincészet települt ki és kínálta saját, a móri borvidékről származó fehérborából készült fröccsöt. A Szent István térre visszatérve a gyönyörű parkon keresztül futva értük el a célt. Az utolsó métereket a már beérkezett futók és szurkolók tapsától kísérve tehettük meg. A célban frissítés várt minket. Közel kétszázan vágtunk neki a 21 kilométeres távnak, melynek egy részét lakott területen, nagyobb részét pedig terepen tettük meg. Déli és északi irányban is tettünk egy-egy kört, elhagyva Mórt. Futottunk lakott területen, szőlőhegyen. A meleg és a sok emelkedő miatt nem volt egy könnyű verseny, de a nagyon jó szervezés és a gyönyörű táj kárpótolt minket a nehézségekért. A frissítés jó volt, a rendezők tényleg értünk, futókért voltak. Lakott területeken sok rendőr, polgárőr, szervező felügyelt a biztonságunkra. Elágazókban rendezők irányítottak minket a helyes irányban. Voltak mozgó rendezők, akik motoron, kerékpáron cirkáltak az útvonalon. Több frissítőponton megkérdezték a szervezők, hogy minden rendben van-e. Alacsony nevezési díjért kaptunk egy nagyon jó versenyt, jó szervezés mellett, szép környéken. Az idén még csak második alkalommal került megszervezésre, de véleményem szerint van jövője, létjogosultsága ennek a futóversenynek.