MaratonMan Őszi Futam Balatonkenese 2014.09.13.

Amikor 2002-ben elkezdtem futni, az volt a nagy álmom, hogy egyszer én is lefussam a maratont. Erre nem is kellett sokat várnom. Mindössze fél évet. A verseny után már tudtam, hogy nem az utolsó maratonom volt. Aztán amikor 2014. májusában újra elkezdtem a hosszútávfutást, megint az lett a cél, hogy újra fussak maratont. Erre most sem kellett sokat várni, mindössze négy hónapot. A maratont megelőző hetekben jól alakult a felkészülés. Fokozatosan növeltem a távot. Ez nagyon jól működött is. Két héttel a maraton előtt szombaton és vasárnap is félmaratont futottam és azt éreztem, hogy tudnék többet futni. Rá következő héten erre sor került egy 31.6 kilométeres verseny teljesítésével. Ekkor is azt éreztem, hogy tudnék még futni. Egyre inkább úgy éreztem, hogy jó eséllyel indulok a maratonon. Úgy gondolkodtam, hogy 31.6 kilométert már futottam, onnan már „csak" 10 és fél kilométer lesz hátra a maraton céljáig.

2014. szeptember 13-án, szombaton jött el a "nagy nap". 12 év után újra rajthoz álltam maratoni távon. Balatonkenese volt a helyszín. A BalatonMan triatlon verseny betétszámaként került sor a futóversenyre 7, 14, 21 és 42 kilométeres távon. Futók nem sokan neveztünk, inkább a triatlonosok voltak szép számmal, három különböző távon. Nekem személy szerint kedvezett a kenesei helyszín, közel volt. Szerencsére nem kellett korán kelni, mert délután 3 órakor indultunk a kenesei strandról. Kenesén a buszmegállótól a strandig gyalogolva már mindenhol sportolókat és azok hozzátartozóit lehetett látni. A triatlon versenyzői kerékpároztak, futottak. A helyszínen rajtszám és rajtcsomag átvétel, öltözés, evés, majd kicsit később bemelegítés. Ekkor már egyre felhősebb lett az ég, sajnos nem túl sok jót ígért. 15 órakor aztán elkezdődött a futók rajtja, 2-4 fős kis csoportokban, hogy ne zavarjuk a triatlon mezőny futóit. Közvetlenül a Balaton partján indultunk el, át a strandon, majd ki a strand előtti aszfaltozott útra. Innen északi irányba vezetett utunk nyaralóövezetben egészen a fordítóig, ahol frissítőpont is működött. Utána ugyanazon az útvonalon vissza, keresztül a strandon, ahol újabb frissítési lehetőség várt minket, majd ezúttal déli irányban tettünk egy kört nyaralók, családi házak között. Itt is volt egy frissítőpont. A kör mindkét végén, illetve a strandon chipes ellenőrzés volt. A strandon nagyon jó volt keresztül futni. Szép volt a Balaton, bár kissé viharos, ennek ellenére sok szurkoló, hozzátartozó bíztatta a versenyzőket. A Balaton vízszintje nagyon magas volt. Helyenként a hullámok ki is csaptak,  rendesen eláztatva a parti sétányt. Az első körülbelül 15 percben még egész jó volt az idő. Sajnos ezután elkezdett esni, sokszor szakadni az eső. Néha elállt, de nem sokáig örülhettünk, mert néhány perc múlva mindig újra kezdte. Rövid idő alatt teljesen eláztam. Időnként még a szél is fújt, ami rendkívül kellemetlen volt. Később dörgés, villámlás is próbálta ijesztegetni a versenyzőket. Sajnos ez a rendkívül barátságtalan időjárás egész estig kitartott. Egy idő után már óriási pocsolyákban tocsogva futottunk. A strand területén a füves szakaszok is teljesen sárosak lettek. A szervezők hosszú futószőnyegeket terítettek le végig a strand területén, egy idő után azonban ezek is teljesen eláztak, sárosak lettek. A maraton hat, egyenként 7 kilométeres körből állt. Minden körben négyszer volt bőséges frissítés (izotóniás ital, víz, kóla, banán, magnézium, energiaszelet, gél). A frissítés bőven elég volt mennyiségre és minőségre is, még a maraton teljesítéséhez is. A táv több mint a feléig nagyon jól haladtam. 30 kilométer körül kezdtem érezni mind fizikailag, mind mentálisan, hogy egy ideje futok már. 39 kilométernél már több ponton erősen fájtak a lábaim, de hajtott a tudat, hogy már csak 3 kilométer van hátra. Szerencsére a hátralevő távon is jól tudtam magam érezni és sikerült az utolsó kilométereket meghúzni. Este sötétben értem célba 4 óra 58 perces idővel. A célban minden beérkezőt név szerint köszöntöttek és egy gyönyörű érem és befutócsomag volt a jutalmunk, ami technikai futómezt is tartalmazott. Nagyon jó érzés és óriási sikerélmény volt célba érni 12 év után újra maratoni távon, főleg ilyen körülmények között. Az időjárás és a kedvezőtlen körülmények jócskán megnehezítették az amúgy sem kis feladat teljesítését, de összességében egy remek hangulatú, nagyon jól szervezett verseny volt. A viszontagságok ellenére egyetlen percig sem bántam,  hogy elindultam ezen a megmérettetésen. Az elejétől fogva egészen a végéig jól éreztem magam. Remélem lesz alkalmam egyszer kedvező körülmények között is teljesíteni ezt a felejthetetlen élményt nyújtó versenyt.