XI. Böllhoff Tóparti Futóparti

2016. április 3-án immáron tizenegyedik alaklommal került megrendezésre a Velencei-tónál a Pók Janó neve által fémjelzett Tóparti Futóparti, amely ezúttal már nem csupán egy tókerülő futás volt, hanem immáron egy családi fesztivállá nőtte ki magát. A 28 kilométeres tókörre január elején nyílt meg a nevezés. Az ezer fős létszám nagyon rövid idő alatt betelt. Azt hiszem akik már részt vettünk rajta korábban, tudjuk miért. A tavat körbe kerülő hosszú táv mellett a mozogni vágyó gyerekek, családok is találhattak maguknak megfelelő távot. A gyermekek három különböző korosztályban indulhattak, a legkisebbek 1, a két idősebb korcsoport résztvevői pedig 2 kilométeres távon. Ezenkívül volt még 1 kilométeres családi futás is. Egy órával a rajt előtt érkeztem a helyszínre, de már ekkor óriási volt a tömeg. A helyszín a már megszokott agárdi Szabadstrand parkolója. Az előzetesen regisztrált futók fél 10-ig vehették át a rajtszámot. A megmaradt rajtszámok a helyszínen nevezők között kerültek kiosztásra. Jól szervezett rendezvény volt, ez már a rajt előtti előkészületek során is látszott. Szervezők irányították az autóval érkezőket a parkolóban, a versenyközpontként működő sátorban is nagy létszámú személyzet tevékenykedett. Sok szervező volt és igyekeztek mindent megtenni a gördülékeny lebonyolítás érdekében. A verseny előtt a szokásos beszélgetés, bemelegítés zajlott. Jó ilyenkor ismerősökkel találkozni, csevegni kicsit. A szervezők sok hasznos információval elláttak minket a rajt előtt, amelyek többször is elhangzottak, hogy a később érkezők is hallják. A rendezvény támogatóinak köszönhetően volt kóstoló is, illetve néhány standon sportszereket, sportoláshoz használt táplálék-kiegészítőket vásárolhattak az érdeklődők. Olyan érzésem volt, mint a „nagy” versenyeken. Nagyon szeretem az ilyen jól szervezett, népes versenyek hangulatát. Volt közös bemelegítés is, majd 10 órakor eldördült a rajtpisztoly. Először a handbike-os versenyzők és a Suhanj! Alapítvány résztvevői indultak, majd pár perccel később az egész mezőny. Rajtunk, futókon kívül számos kerékpáros is csatlakozott, akárcsak az előző évben. Tekintettel a létszámra Velencéig sok helyen nem a keskeny kerékpárutat követtük. Mivel szép idő volt, rajtunk kívül is sokan választották kikapcsolódásuk helyszínéül a Velencei tavat, nem fértünk volna el ennyien a bicikliúton. Ahol a kerékpárúton futottunk, hosszú sorban kígyózott a lelkes sportolók tömege. Jó volt látni és jó volt a részese lenni. Menet közben szokás szerint sokat fotóztam. Volt mit. Nagyon szép volt végig nézni Velencén, illetve az északi parton. Sukoró, Pákozd és a Velencei-hegység tárult a szemünk elé. Nagyon kellemes idő volt és remek hangulat, így könnyen és gyorsan teltek a kilométerek. Tényleg igaz a mondás, hogy jó társaságban repül az idő. Negyedszer futottam körbe a Velencei tavat, de egyáltalán nem volt unalmas. Szeretek vízparton futni és a balatoni kerékpárút mellett az egyik kedvenc futóútvonalam ez a tókör. Ezért hálás vagyok Pók Janónak, mert 2015-ben egy remek Tóparti Futópartin vehettem részt. Azt mondják fontos az első benyomás. Nekem tavaly az egyik legjobb élményem volt az első Velencei-tó köröm. Azóta is szívesen térek vissza erre a rendezvényre és erre a környékre. Velencén, a Béke utca és a Széchenyi út találkozásánál található körforgalom mellett volt az első frissítőpont. A kínálat most is nagyon gazdag volt. Nevezési díjat idén sem kértek a szervezők, hanem az általunk, résztvevők által vitt finomságokat fogyaszthattuk. A Velence Korzó sajnos rendezvény miatt le volt zárva, így a Tópart utcán folytattuk utunkat, majd a Juventus Hotel előtt tértünk rá a vízparton vezető kerékpárútra. Velencén éppen labdarúgó mérkőzés zajlott. Nagy kísértést éreztem, hogy mint játékvezető megtekintsem a meccset, legalább egy rövid időre, de ez a nap most nem a labdarúgásról szólt. Szakmai ártalom, ahogy mondani szokták, de sikerült legyőzni a kísértést. A Kemping utca hosszú, de egyáltalán nem unalmas egyenese után a Velencei Vízi Vár következett, ami számomra nagyon kellemes emlék, második 6 órás futásom helyszíne. Innen a Tóparti úton hagytuk el Velencét. Hosszú erdős szakasz következett. Nagyon kellemes idő volt, egyre melegebben sütött a nap, így jól esett az árnyékos rész. A fák között több helyen szép kilátás nyílt a tóra, illetve a déli partra. Még mielőtt a Pákozdi Arborétum felé vettük volna az irány, újabb ezernyi finomságot kínáló frissítőpontnak örülhettünk. Az Arborétum után leereszkedtünk az 1848-as emlékműhöz vezető műútra, majd a 7-es főút keresztezése után egy újabb rövid, erdős szakasz következett. Itt már a fél távnál jártunk, de még mindig hosszú sorban kígyóztak a futók. Olyan sokan voltunk, hogy teljesen még az utolsó kilométerekre sem szakadozott szét a mezőny. Pákozd meglehetősen nagy település, több kilométer hosszan kanyarogtunk az utcáin. A harmadik frissítőpont ismét bőséges választékkal várt minket. Jól esett a sok finomság, különösen a folyadék, az egyre melegebb időben. Nehéz volt a sok ínycsiklandó gyümölcs, sütemény, nassolnivaló közül választani. Legszívesebben mindent megkóstoltam volna, de nem akartam elkövetni azt a hibát, hogy túlságosan sokat eszek. Pákozdot elhagyva ismét kereszteztük az M7-es autópályát, ezúttal egy felüljárón, majd a Dinnyés felé vezető műúton tettünk meg néhány kilométert. Szép volt visszatekinteni északi irányba a Velencei-hegységre. Az út két oldalát előbb szántóföldek, majd erdős részek szegélyezték. A Császár-víz hídja mellett frissíthettünk negyedszer. Itt már sokan tartottunk picit hosszabb pihenőt. Túl voltunk már egy félmaratoni távon. A kóla mellett a kis szendvicseknek örültem a legjobban. A frissítőpont után hamar vissza értünk a déli partra. Nagyon szép volt a táj végig, de itt egyik kedvenc szakaszom következett. Mellettünk a nádas, a vízben madarak, a távolban az északi part. Nyugalmat árasztott a táj. Élmény volt kint lenni a szabadban. Igazi feltöltődés volt számomra. Azt éreztem, hogy tökéletes választás volt ezen a napon a Tóparti Futópartit választani. Természetesen ismét megálltam a fából készült kilátónál gyönyörködni a tájban és készíteni néhány fotót. Még Agárd előtt, az utolsó frissítőponton tölthettük fel magunkat a hátralévő néhány kilométerre, amit, mint minden versenyen, itt is vegyes érzésekkel tettem meg. Mindig remek érzés teljesíteni egy versenyt, függetlenül annak nehézségétől és jó kedves ismerősökkel találkozni és természetesen futni egy jót egy csodálatos útvonalon, remek szervezés mellett. Éppen emiatt, a sok élmény miatt sajnálom mindig, amikor egy-egy verseny véget ér. Az Agárd területén megtett utolsó néhány kilométer alatt végig gondoltam az elmúlt három órát, illetve a korábbi tóköreim is eszembe jutottak. Sok kellemes emlék, rengeteg élmény. Örülök, hogy megszerettem a futást. Nagyon sokat ad számomra. Az agárdi vasúti megálló közelében a már beérkezett futókat láttam mindenütt, akik a gyönyörű éremmel a nyakukban pihenték ki az elmúlt 28 kilométer fáradalmait, vagy éppen már hazafelé indultak. Jó volt megérkezni. A célban nekem Pók Janó felesége, Margó adta át az érmet. Jól esett a kedves fogadtatás. A frissítőpontokon el nem fogyasztott temérdek finomságból ehettünk-ihattunk a beérkezést követően. A támogatóknak köszönhetően pedig számtalan kisebb-nagyobb értékű ajándék talált gazdára a tombolasorsolás során. Sokadik versenyem volt, negyedik Velencei-tó köröm, de ennek ellenére nagy élmény volt. Nagyon kellemes idő volt, gyönyörű volt a táj, remek a hangulat és nagyszerű a szervezés. Minden adott volt ahhoz, hogy mi futók, tökéletesen érezzük magunkat. Még sok van hátra a 2016-os esztendőből, de abban biztos vagyok, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is az év egyik legjobb futása lesz számomra a Tóparti Futóparti. Abban is biztos vagyok, hogy nem utoljára álltam rajthoz ezen az eseményen. Köszönet illeti a szervezőket az áldozatos munkájukért, hogy igyekeztek mindent megtenni annak érdekében, hogy minden gördülékenyen menjen, ami ekkora létszám esetén nem kis feladat volt. Én tökéletesen éreztem magam és ahogy mondani szokták: „Jövőre, Veletek, ugyanitt!”

Videó: www.youtube.com/watch?v=YpQbOEftQow

Képek az eseméynről: www.flickr.com/photos/133587976@N03/albums/72157666663621906