Optivita Ultrafutó Kupa Velence

2015. márciusában indultam először 6 órás futáson, Székesfehérváron, amely az Ironteam SE által szervezett Optivita Ultrafutó Kupa 2015. évi rendezvénysorozatának első idei állomása volt. Nagyon jó volt a szervezés, az ellátás, szép környezetben futottunk, nagyon tetszett. Október közepén ismét beneveztem egy 6 órás futásra. A rendezvény szervezője akkor is az Ironteam SE volt. Az Optivita Ultrafutó Kupa 5. idei állomása zajlott nagyon szép környezetben, Velencén, ismét csak remek szervezés mellett. Két ilyen jó élmény után nem volt kérdés, hogy a 2015. évi Optivita Ultrafutó Kupa 6., egyben utolsó állomásán is rajthoz állok. Vagyis nem lett volna kérdés, de az lett. Ismét Velence volt a helyszín, bár ezúttal nem közvetlenül a tó partján, hanem a település lakott részén került kialakításra a verseny útvonala. Többször futottam már a Velencei-tónál, mindig nagyon tetszett. Az Ironteam SE által szervezett versenyeken mindig jó a szervezés, bőséges az ellátás, jó a hangulat. Sok minden szólt mellette. Ami ellene szólt, az az volt, hogy a versenyt megelőző két hétvégén összesen öt mérkőzésen működtem közre játékvezetőként és ez megterhelte a lábaimat. Többször éreztem sarok-, illetve térdfájdalmat ebben a két hétben. Sajnos a nagyon rossz minőségű pályák nem kedveztek az amúgy is megterhelt alsó végtagjaimnak. Végül mindent mérlegelve úgy döntöttem, hogy belevágok. Úgy voltam vele, hogy legfeljebb ha futás közben előjönnek tartósan a fájdalmak, abbahagyom. Nem szívesen adok fel versenyt, de az egészség fontosabb. Inkább feladok egy versenyt, mint egy esetleges sérülés miatt hosszabb pihenőre kényszerüljek. Végül jól alakult minden. Tömegközlekedéssel utaztam Velencére. A vasúti megállótól negyed óra sétával meg is érkeztem a verseny bázisául szolgáló Juventus Hotelhez. Ez már a harmadik 6 órás versenyem volt, összesen hetedik alkalommal futottam maratonnál hosszabb távot. Most már nem izgultam verseny előtt, úgy, mint korábban, most már tudtam, hogy fizikailag és mentálisan képes vagyok a 42 kilométernél is hosszabb futásra. Egyedül az nyugtalanított, hogy a lábaim bírni fogják-e ezt a terhelést. A Juventus Hotel udvarán felállított sátorban vehettük át a rajtcsomagot, amiben a rajtszám, időmérő chip, egy gél és egy verseny utáni vacsorán való részvételre jogosító karszalag volt. Ugyanazok a kedves rendezők fogadtak, akik három héttel ezelőtt is. A Juventus Hotelben volt lehetőség öltözésre. A verseny maga a Strand utcából indult, valamint itt volt a körönkénti frissítés is, illetve csomagmegőrzés és a mobil illemhelyek. 10 órakor elrajtolt a mezőny, egyszerre a 2, 4 és 6 órás futás résztvevői. A Strand utca rövid, enyhe emelkedője indította a köröket, majd a Tóbíró köz érintésével értük el a Fő utcát. Itt egy hosszabb egyenes szakasz következett, majd a Kiss közön ereszkedtünk le a Juventus Hotelhez, ahol befordultunk a célegyenesbe. Ezen az 1150 méteres körpályán gyűjtöttük a kilométereket, ki mennyit. Nem szeretem a „körözős” versenyeket, inkább a „városnéző” útvonalakt kedvelem, mint például a WizzAir Félmaraton vagy Spar Maraton útvonala, de egyáltalán nem volt unalmas, még 6 órán keresztül sem. Barátságos, nyugodt település benyomását keltette Velence. A szervezők, polgárőrök biztosították a verseny útvonalát, amire inkább csak a Fő utcán volt szükség. Ezen a szakaszon osztoztunk az úttesten mi futók, a kerékpárosok és az autósok. A szervezés most is hibátlan volt, a hangulat remek, akárcsak a többi Optivita Ultrafutó versenyen. Gyorsan teltek a körök, az órák. A célegyenesben szép kilátás nyílott a Velencei-tóra. A frissítés a szokásos bőséges kínálattal várt minket. Volt tea, víz, kóla, izotóniás ital, tésztaleves, vajas kenyér, citrom, banán, alma, konzerv ananász, barack befőtt, paradicsom, só, csoki, keksz, szőlőcukor, sós mogyoró. Ahogy az Optivita rendezvényeken megszokhattuk. Nehéz volt választani ennyi finomság közül. Minden körben rendelkezésre állt a frissítés, de nem volt rá szükség. Körülbelül fél óránként fogyasztottam ennivalót, leginkább vajas kenyeret paradicsommal és sóval, illetve csokit, kekszet és sós mogyorót. Folyadékot gyakrabban vettem magamhoz, főleg a kólát és levest fogyasztottam. Mivel általában elég sokat eszek, az ilyen bőséges választékot kínáló versenyeken oda kell figyelnem, hogy mit és mennyit fogyasztok. Csábító a sok finomság, de nem jó túlterhelni a gyomrot futás közben. Az időjárás remek volt. 19 fokot jósoltak szombatra, ami érezhetően meg is volt. Sütött a nap, eső csak a legvégén esett egy kicsit. Novemberben ennél jobbat kívánni sem lehetne. Tökéletes nap volt a futásra. A 6 óra alatt többször fájt hol a térdem, hol a bokám, hol pedig a sarkam. Szerencsére ez inkább a fáradtság következménye volt, nem kényszerültem idő előtt feladni. Végül 38 teljes kört tettem meg és még 326 métert a legvégén, így összesen 44.78 kilométert futottam. Kicsit kevesebb, mint korábban, de örültem, hogy végig tudtam futni a 6 órát. A futamok végére ezúttal is hangjelzés figyelmeztetett. Megálltunk ott, ahol éppen tartottunk és a versenybírók lemérték az utolsó, tört körünket. Miután megtudtam az eredményemet és leadtam a chipet, visszaballagtam a célba. Fogyasztottam még a frissítőpont finomságaiból, majd elsétáltam a Juventus Hotelbe. Itt volt öltözési és zuhanyzási lehetőség, illetve pihenni kicsit a sok kilométer után. Pihenés közben ittam meleg teát, illetve volt idő kicsit beszélgetni a futótársakkal, gratulálni egymásnak. A 17 órára tervezett vacsora közel 20 perces késéssel kezdődött. Mivel ez volt a 2015. évi Optivita Ultrafutó Kupa utolsó állomása, most került sor az egész éves összesített eredmények értékelésére egy vacsorával egybe kötött bankett keretén belül. A vacsora nagyon jól esett ennyi futás után. Főleg ilyen vacsora, amiben részünk volt. Svédasztalos kínálat, a választék pedig rántott hús, rizs, hasábburgonya, bolognai spagetti, többféle saláta öntettel, sütemények, többféle gyümölcs. Vacsora közben volt még alkalom beszélgetni a futótársakkal, majd 6 óra előtt kicsivel megkezdődött az eredményhirdetés. Remek nap volt, az egyik legjobb verseny, amin 2015-ben részt vettem. Szeretem a hosszú futásokat, ez már pozitív élmény volt számomra, hogy ismét maratonnál hosszabb távot futhattam. Szerencsére a lábaim jól bírták. Az idő szép volt, az útvonal is tetszett. A szervezésről, ellátásról és a hangulatról csak a legjobbakat tudom mondani. A záróbanket és a vacsora pedig feltette a koronát erre a fantasztikus napra. Az Ironteam SE neve számomra garancia a nagyon magas színvonalon szervezett, jó hangulatú versenyekre, amiben ezúttal sem csalódtam. Tökéletes nap volt.

Képek a versenyről: www.flickr.com/photos/133587976@N03/albums/72157660291884149