Skyrun Duna Tower 2015 #1
2015. február 28-án, szombaton délután került sor a Skyrun Duna Tower elnevezésű lépcsőfutó verseny újabb állomására. A helyszín a már megszokottak szerint az Árpád híd közelében található Duna Tower irodaház impozáns épülete volt. Én a Földalatti Félmaraton teljesítése után érkeztem erre a versenyre. 18 emelet, azaz 402 lépcső várt ránk, versenyzőkre, ami önmagában sem könnyű feladat, egy félmaraton után pár órával még inkább nem tűnt annak. De ettől csak izgalmasabb volt. A Duna Tower modern épülete pazar látvány mind kívülről, mind belülről. Különleges helyszín egy futóverseny részére. A Spar Budapest Maratonon már elfutottam mellette és akkor nagyon magasnak tűnt, de most, hogy az alagsorból indulva futottam fel a legfelső szintre, sokkal barátságosabb volt. Könnyebb volt, mint amire számítottam. A versenyen indulók száma limitálva volt, de csak körülbelül félig telt meg a 300 fősre tervezett létszám. Az előcsarnokba lépve egy sarokban elhelyezett asztalnál volt a versenyközpont, itt vehettük át a rajtszámokat, illetve az időmérő chipet. Itt lehetett hagyni a csomagokat is, illetve a földszinten volt öltözési lehetőség. 16 órától volt lehetőség a bemelegítésre a mínusz harmadik emelet és a földszint között. Néhány perc csúszással indult el a verseny. Az autóversenyeknél alkalmazotthoz hasonlóan fényjelzés indította a versenyzőket. Mivel a lépcsőház viszonylag szűk volt, így 20-30 másodperces időközönként rajtoltunk. Az indulási sorrendet nem határozták meg a rendezők. Mi futók döntöttük el, hogy ki mikor indul. Én az elsők között indultam. Egy, kettő, három, négy piros fény, majd kigyulladt végre a négy zöld lámpa. Indulás után kifutottunk az épületből, majd egy nagyon rövid, a Népfürdő utcán megtett szakasz után a mélygarázsban a mínusz harmadik szint felé vettük az irányt. Néhány száz méter a mélygarázsban kanyarogva, majd megérkeztünk a lépcsőház bejáratához. Itt indult a 18 emeletnyi lépcsőzés, ami 402 lépcsőfokot jelentett. A lépcsőfutás rövid, ám meglehetősen nagy megterhelést jelent. Nekem ez volt a harmadik lépcsőfutásom és az eddigi leghosszabb, ennek ellenére az eddigi legkönnyebb. Meglepően hamar felértem a 15. emeletre. Úgy tűnik, nagyon jó bemelegítés volt a délelőtti félmaraton. Díjazás nem volt ezen a versenyen. Egyénileg megvásárolhatóak voltak a verseny emblémájával ellátott termékek. A legfelső emeletre érve frissítő (ásványvíz) várt minket, illetve egy apró meglepetés. Profi fotós készített mindenkiről fekete háttér előtt képet, amely felkerült a verseny Facebook oldalára. Mielőtt lifttel visszamentem volna a földszintre, megcsodáltam a magasból nyíló kilátást, készítettem néhány fotót. Visszaérve a földszintre, megnéztem az időeredményemet, amit kivetítőn azonnal láthattunk is, majd átöltöztem és indultam is haza. Akkor az előcsarnokban még hosszú sor kígyózott a rajtra várva. Remek verseny volt egy különleges helyszínen. Magyarországon nagyon kevés lépcsőfutó verseny van és ritkán van lehetőség egy ilyen magas épületben futni. Nagyon jó élmény volt, sajnos nagyon hamar véget ér. Indulás előtt viccelődött a rendező, hogy a lépcsőfutás függőséget okoz. Tényleg. Amint leértem, legszívesebben indultam volna újra. Sajnos erre nem volt lehetőség, de azt már most eldöntöttem, hogy a legközelebbi Skyrun Duna Tower versenyen is ott leszek.
Képek a versenyről: www.flickr.com/photos/133587976@N03/sets/72157653772610576