UFO Vertical Sprint Bratislava
Június 19-én, vasárnap ismét egy külföldi versenyen volt alkalmam rajthoz állni. Egy újabb lépcsőfutáson, egy újabb különleges helyszínen. A kevés lehetőség ellenére, vagy éppen amiatt, számomra a lépcsőfutás egy különleges kihívás, egy nem mindennapi futás. A két héttel korábbi bécsi verseny óta pedig különösen megszerettem. Ezúttal a szlovák főváros, Pozsony volt a helyszín. Véletlenül találtam rá az interneten, egy nappal a nevezési határidő lejárta előtt. Mivel a 10 Eurós nevezési díjat nagyon korrektnek találtam és az utazás Pozsonyba sem volt drága, illetve bonyolult, úgy döntöttem benevezek. Örültem, hogy ismét egy külföldi versenyen állhatok rajthoz és ismét egy különleges helyszínen. A nyílt kategória egyedüli magyar induló voltam. Mielőtt beneveztem, megnéztem a verseny honlapját, a fontosabb információkat. Szerencsére Rajkáról az óránként induló 801-es helyi járattal el lehet jutni Szlovákiába, egy átszállással pedig egyenesen Pozsony belvárosába, a verseny helyszínéül szolgáló Szlovák Nemzeti Felkelés hídjához. Az 1972-ben átadott, 431 méter hosszú híd Szlovákiában a század építménye lett. Az Európában is egyedülálló híd pilonjának a tetején, 85 méter magasan az „UFO watch.taste.groove” nevű étterem, felette, 95 méteres magasságban pedig a kilátó helyezkedik el. A kilátóba 7,50 Euróért bárki felmehet az egyik pilonban található gyorslifttel. A másik pilonban a 430 lépcsőfokból álló vészlépcső található. Természetesen ez volt az, ami minket futókat érdekelt. Nagyon különleges látványt nyújtó építmény. Szerencsésnek érzem magam, hogy ide is eljutottam. Az pedig, hogy egy lépcsőfutásalkalmával, az még különlegesebbé tette számomra. Természetesen ha már külföldön jártam, szakítottam időt a verseny előtt kicsit körülnézni a belvárosban. Negyed 2-re visszasétáltam az UFO-hoz. Átvettem a rajtcsomagot, amiben volt egy Red Bull energiaital, egy csomag keksz, egy ízlésesen csomagolt muffin és egy matrica, valamint a rajtszám. A rajtig még volt idő. Sétáltam a Duna parton, megnéztem minden oldalról ezt a furcsa építményt, fotózgattam. Háromnegyedkor aztán átöltöztem, bemelegítettem, illetve megnéztem a lépcsőházat belülről. Az első találkozás. A bécsi több, mint két és fél ezer lépcső után ez a 430 kimondottan barátságosnak tűnt, de azért nem volt könnyű a keskeny, fémből készült, meredek csigalépcsőn futni felfelé. 14 órakor rajtoltak az első versenyzők. 30 másodpercenként indultunk. A szervezők több kategóriába sorolták a résztvevőket. Női elit, férfi elit, női nyílt, férfi nyílt kategóriákba. A rajtot megelőzően egy listát tettek közzé, amelyen másodpercre pontosan fel volt tüntetve, hogy ki mikor fut. Rám 15 óra 30 perc 30 másodperckor került sor. Rossz volt a várakozás, nagyon indultam volna már. Maga a futás nagyon rövidnek tűnt. Bár nem volt könnyű, nagyon hamar elfogyott az a 430 lépcső. Jó lett volna legalább annyit futni, mint két héttel korábban Bécsben. Felérve kaptunk egy szép és nagy érmet és egy pohár innivalót. Fentről gyönyörű kilátás nyílt az alattunk elterülő Dunára és a szlovák Fővárosra. Körbenéztem minden irányba, készítettem pár fotót. A Duna, a közelben fekvő Aupark bevásárló központ, a Szent Márton dóm, a pozsonyi kastély, hidak, toronyépületek, távolabb a Kamzik tévé torony. Szép volt. Ismét eljutottam egy olyan helyre és egy olyan versenyre, ahol még nem jártam. Volt idő a kilátóban kicsit pihenni, gyönyörködni a panorámában. A szervezők megvárták, amíg 20-30 futó összegyűlik odafenn és akkor indulhattunk le, lifttel. Nagyon jó volt, sajnáltam, hogy vége. Jó volt a szervezés, az ellátás és tetszett a különleges helyszín. Örülök, hogy részt vehettem ezen a futáson. Nagyon kellemes és különleges élmény volt. A verseny egy három napos rendezvénysorozat része volt, pénteken Bécsben, szombaton Brnoban, vasárnap pedig Pozsonyban volt futam. Mindhárom helyszínen lépcsőfutás. Remélem jövőre lesz alkalmam teljesíteni az egész versenysorozatot.
Képek a versenyről: https://www.flickr.com/photos/133587976@N03/albums/72157669891961066